Bakaja Zoltán versei

Pesztus Anna Időmérték című szonettjének átirata. Az eredeti mű itt olvasható.

az idő kerekébe törött
s erodált a világ – az egész.
ami ős, ami tűnt, noha kész,
vonagoljon a most akörött!

lineáris a múlt. a jövő
beterítheti bár a lapod,
sorod úgyis a voltra kapod,
ha a hit ma a pont, ez a fő.

komor éj ül a nap fenekén,
hol a fényt szüli nagy feketén
s vele szentül a hajnali pír.

csak a nincs van, a semmi, a sír,
s oda hullik e verstani flört,
hol a nulla bezárja a kört.