Bakaja Zoltán versei

A tócsa megfagyott,
az ősz továbbköszönt,
peregve hull a hó
a tar füzek között.

A templom ablakán
kihunyt az őszi fény,
a szürke sárszin ég
heves vihart igér.

Az ősz apó megállt –
a zsákja elszakadt,
sürögve forgolódva varrj
kicsiny kobold csapat!

A foltja hogyha kész,
s a Hold ha felszökik,
ezer parányi csizmaszár
fogadja kincseit.